BARTÓK: A CSODÁLATOS MANDARIN 

A DUDA ÉVA TÁRSULAT és a BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR KÖZÖS PRODUKCIÓJA A MÜPÁBAN és RÓMÁBAN

Fischer Iván felkérésére Bartók kivételes és emblematikus művének színpadra állításával indítja 15.évadát a Duda Éva Társulat. 

Duda Éva, hazánk sokoldalú koreográfusa változatos műfajokban alkot, táncelőadások létrehozása mellett különféle zenés színházi produkciók, mozgásszínházi előadások, valamint nagyszabású operák és népszerű musicalek alkotója is. Kiemelkedő munkája elismeréseként Harangozó Gyula-, Imre Zoltán-, Lábán Rudolf- és Honthy-díjban részesült. Hazánk jelentős színházai mellett Európa számos országában dolgozott különféle művészi projekteken, saját társulatát pedig 2009-ben alapította Budapesten. Expresszív látványvilágú munkáiban szabadon használja a kortárstánc formanyelvén túl a klasszikus balett, az utcai táncok vagy épp a néptánc elemeit, artistákkal és zenészekkel egyaránt bővítve produkcióit. 

Bartók egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin testi-lelki kérdéseket feszegető cselekménye a MÜPA Hangversenytermében és Rómában a Santa Cecilia Koncertteremben elevenedik meg idén ősszel. A zenészekkel körülölelt térben egy emelt színpadon a mozgásművészet gazdag eszköztárával bontakozik ki a partitúrában is rögzített cselekmény, a produkció részletesen követi a szerző szándékait, előírásait.

Az előadásokon a gavallér szerepében Kováts Tibor Liszt Ferenc-díjas Kiváló balettművész, a lány szerepében Bundschuh Vera – a Duda Éva Társulat szólistája, mandarinként pedig a karizmatikus tehetségű Szabó Áron táncművészek láthatóak. A ma is izgalmas történetet, valamint a grandiózus zenei művet a táncosok árnyalt gesztusokból építkező plasztikus és lendületes koreográfiával, valamint impresszív képi megoldásokkal keltik életre. Bartók zenei remekműve a magyar táncművészet egyik koronaékszere, hiszen nem csupán a zene, de a téma szenvedélye és progresszivitása a humanizmus egyik legfőbb kiáltványa. A romlás és az elértéktelenedés világában a valódi kapcsolódást, a megtisztulást és a szerelem mindent elsöprő erejét a táncművészet képes legjobban érzékeltetni. A zenében kifejezőeszközként használt disszonancia a koreográfiában is vad, ritmikus, pulzáló mozdulatsorokat generál, miközben lágyan és érzékletesen követi a zene intim és gyengéd íveit is. A korszerű formanyelvre és teátrális hatásokra építkező táncmű a hitelességet szem előtt tartva követi a szerzők által megírt pontos karakterek és akciók dramaturgiáját, miközben egyedi és új kontextusban mutatja be a mű szenvedélyes és erotikus látomásait. Igazi érintések, nyers, vad és érzéki kapcsolódások szemtanúi lehetünk.

„A mű keletkezése óta a világ még szélsőségesebbé vált, a zaklatottság mindennapjaink

része lett, melyben sokszor a valós értékek rejtve vannak a szemünk elől.  Bartók műve ma is különösen aktuális, és ahogy minden koreográfusnak, úgy számomra is megtiszteltetés és nagyszerű kihívás. Szeretnék minél közelebb kerülni ehhez a monumentális és szimbólumokban gazdag anyaghoz, mozdulatokká formálni a benne rejlő szenvedélyes, teremtő erőt”

 Duda Éva

Táncművészek:

Mandarin: Szabó Áron

Lány: Bundschuh Vera 

Gavallér: Kováts Tibor, Liszt Ferenc-díjas Kiváló művész

Diák: Kovács Mátyás

Csavargók: Dragos Dániel, Gyugos Dominik, Váth Máté

Jelmez: Szűcs Edit

Fénytervező: Pető József

Tér: Zentai Róbert, Duda Éva

Koreográfus asszisztens: Ivanov Gábor

Produkciós vezető: Vitárius Orsolya

Társulati menedzser: dr. Vodál Anita

Koreográfus, rendező: Duda Éva