2021 február
A Rumble egy férfi központú világot ábrázol minden érzékeny, sötét, vicces és erőszakos oldalával együtt. Férfiakat láthatunk egymással rivalizálni, sebezhetőnek vagy éppen agresszívnak mutatkozni, jól mulatni, nőkkel kapcsolatba lépni erőszakosan vagy épp gyengéden. Az előadás mozgásvilágát dinamikus partnering jellemzi, a kötött koreográfiák intenzitása, akrobatikus mozgássorozatai az alfahím szerepkör iránti vágyat, a maszkulinitást testesítik meg. A nyers és kemény atmoszférát a jókor, jó helyen megjelenő humor ellenpontozza. A férfiak legmélyebb gondolatait egy énekes és egy rapper is megsegíti, lehetőséget adva a közönségnek arra, hogy közelebb hozzon a nézőket…
A 2010-ben készült Overdose című előadás az ingerekkel, feszültségekkel és teljesítménykényszerrel túlterhelt fogyasztói társadalom világát ábrázolja, melyben a szereplők a saját és egymás által okozott gátjaikból próbálnak kitörni. Nem ez volt az első alkalom, hogy Éva speciális kellékekkel dolgozott, ebben a műben épp rudakkal és botokkal kísérletezett. Fókuszban a közösség egymás iránti függése áll, amelyek mentén a hosszú fekete botok hol összekapcsolják a táncosokat és segítik a mozdulatok megformálását, hol pedig akadályozzák egymást és szeparálják őket. Ezek a látványos szcenikai elemek nem csak praktikus szerepet játszanak az…
PRIZMA című legújabb munkánk központi témája a megfordult világkép. Új szemléletre és új gondolkodásra van szükségünk, hiszen a megszokott életünket átírta a pandémia. A bezártság, a távolságtartás, az óvakodás megváltoztatta mindennapjainkat, de legfőképp a szociális életünket, azaz kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket. Másképp üdvözöljük egymást, másképp közeledünk egymáshoz, és ez a saját testünkkel való kapcsolatunkat is megváltoztatja. Sokszor magányosabbak leszünk, befelé fordulunk, életünk automatizmusai, rutin cselekedetei ismétlődnek. Ezek a változások mind-mind remek táptalaját képezik drámai és banális helyzeteknek, és most arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk ezt színházi értelemben vizsgálni: mozgásba, formákba ölteni…
PRIZMA című legújabb munkánk központi témája a megfordult világkép. Új szemléletre és új gondolkodásra van szükségünk, hiszen a megszokott életünket átírta a pandémia. A bezártság, a távolságtartás, az óvakodás megváltoztatta mindennapjainkat, de legfőképp a szociális életünket, azaz kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket. Másképp üdvözöljük egymást, másképp közeledünk egymáshoz, és ez a saját testünkkel való kapcsolatunkat is megváltoztatja. Sokszor magányosabbak leszünk, befelé fordulunk, életünk automatizmusai, rutin cselekedetei ismétlődnek. Ezek a változások mind-mind remek táptalaját képezik drámai és banális helyzeteknek, és most arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk ezt színházi értelemben vizsgálni: mozgásba, formákba ölteni…
PRIZMA című legújabb munkánk központi témája a megfordult világkép. Új szemléletre és új gondolkodásra van szükségünk, hiszen a megszokott életünket átírta a pandémia. A bezártság, a távolságtartás, az óvakodás megváltoztatta mindennapjainkat, de legfőképp a szociális életünket, azaz kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket. Másképp üdvözöljük egymást, másképp közeledünk egymáshoz, és ez a saját testünkkel való kapcsolatunkat is megváltoztatja. Sokszor magányosabbak leszünk, befelé fordulunk, életünk automatizmusai, rutin cselekedetei ismétlődnek. Ezek a változások mind-mind remek táptalaját képezik drámai és banális helyzeteknek, és most arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk ezt színházi értelemben vizsgálni: mozgásba, formákba ölteni…
PRIZMA című legújabb munkánk központi témája a megfordult világkép. Új szemléletre és új gondolkodásra van szükségünk, hiszen a megszokott életünket átírta a pandémia. A bezártság, a távolságtartás, az óvakodás megváltoztatta mindennapjainkat, de legfőképp a szociális életünket, azaz kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket. Másképp üdvözöljük egymást, másképp közeledünk egymáshoz, és ez a saját testünkkel való kapcsolatunkat is megváltoztatja. Sokszor magányosabbak leszünk, befelé fordulunk, életünk automatizmusai, rutin cselekedetei ismétlődnek. Ezek a változások mind-mind remek táptalaját képezik drámai és banális helyzeteknek, és most arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk ezt színházi értelemben vizsgálni: mozgásba, formákba ölteni…
PRIZMA című legújabb munkánk központi témája a megfordult világkép. Új szemléletre és új gondolkodásra van szükségünk, hiszen a megszokott életünket átírta a pandémia. A bezártság, a távolságtartás, az óvakodás megváltoztatta mindennapjainkat, de legfőképp a szociális életünket, azaz kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket. Másképp üdvözöljük egymást, másképp közeledünk egymáshoz, és ez a saját testünkkel való kapcsolatunkat is megváltoztatja. Sokszor magányosabbak leszünk, befelé fordulunk, életünk automatizmusai, rutin cselekedetei ismétlődnek. Ezek a változások mind-mind remek táptalaját képezik drámai és banális helyzeteknek, és most arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk ezt színházi értelemben vizsgálni: mozgásba, formákba ölteni…
2021 március
A Duda Éva Társulat előadásában a test névtelen, elvont kép. Vizsgálandó fogalom, amelynek megismerése bátorságot és őszinteséget kíván. Egyúttal viszont fizikai valóság is: hús, vér, túlfűtöttség. Itt mindennek két oldala van. Az agresszió izgató, a szexualitás taszító. Ebben az ellentmondásokkal teli világban öt - rendkívül nyitott - karakter próbálja meg felszínre hozni a lélek legmélyebb vágyait és torzulásait. Velük tartasz? Előadók: Egyed Beáta, Simkó Beatrix, Stetina Szonja, Csuzi Márton, Rusu Andor, Takács László Jelmez: Rembeczki Fruzsina Technika: Kormosói Róbert Produkciós asszisztens: Czveiber Barbara Rendezés, koreográfia: Rosana Hribar…
PRIZMA című legújabb munkánk központi témája a megfordult világkép. Új szemléletre és új gondolkodásra van szükségünk, hiszen a megszokott életünket átírta a pandémia. A bezártság, a távolságtartás, az óvakodás megváltoztatta mindennapjainkat, de legfőképp a szociális életünket, azaz kapcsolatainkat, viszonyrendszereinket. Másképp üdvözöljük egymást, másképp közeledünk egymáshoz, és ez a saját testünkkel való kapcsolatunkat is megváltoztatja. Sokszor magányosabbak leszünk, befelé fordulunk, életünk automatizmusai, rutin cselekedetei ismétlődnek. Ezek a változások mind-mind remek táptalaját képezik drámai és banális helyzeteknek, és most arra vállalkoztunk, hogy megpróbáljuk ezt színházi értelemben vizsgálni: mozgásba, formákba ölteni…